A Lendvai Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet és a LeszSz Társulat szeretettel invitálja a színházkedvelő közönséget Sławomir Mrożek világhírű Tangó című drámájának bemutatójára.
Időpont: 2026. november 8., vasárnap, 19.00 óra
Helyszín: Lendvai Színház- és Hangversenyterem
Jegyek elővételben a Bánffy Központban ( +386 (0)2 577 66 70), valamint az előadás napján, a kezdés előtt egy órával a színház jegypénztárában vásárolhatók.
Jegyár: 10 euró.
Bővebb információ a +386 2 577 66 70-es telefonszámon kérhető.
Szervező: Lendvai Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet
Sławomir Mrożek (sz.: 1930) műveinek központi témaköre korunk személyiségválsága, az elidegenedés és önazonosság-vesztés. Groteszk vagy abszurd helyzeteket, modelleket állít színpadra, amelyekben azonban a realitás is jelen van. A szereplők logikáját, a művészek teóriáit a köznapi élet törvényeivel szembesíti, a hatalom, a kegyetlenség, a morál és a nemiség összefüggéseire mutat rá. Alakjai szerepválsággal küzdenek, ki akarnak bújni a formulák és sztereotípiák korlátai közül, egyéniségük megtalálására és érvényesítésére törekszenek. Hősies gesztusaik, nagyratörő próbálkozásaik rendre komikus felsülésekbe torkollnak, de a végkifejlet Mrożek csaknem minden művében komor.
A lengyel Sławomir Mrożek reprezentatív alkotása – s egyben a kortársi dráma egyik, világszerte játszott alapműve – az 1963-ban íródott Tangó.
A főszereplő családban az idősebb nemzedékek képviselik a rendetlenséget, a bohém zűrzavart s a fiatal hős, Artur a rend utáni vágyat. Eugénia nagymama, Eugéniusz nagybácsi és a szülők, Stomil és Eleonora büszkék rá, hogy megdöntöttek minden konvenciót s úgy élnek, ahogy kedvük tartja. Furcsa ruhákban járnak, naphosszat pókereznek, Elelonora szeretőt tart a durva, faragatlan Edek személyében, Stomil, a férj pedig oda se figyel, mert zavaros művészi kísérleteivel van elfoglalva.
Artur hadat üzen ennek a kuszaságnak. Ezért feleségül kéri csinos unokahúgát, Alát: hátha az esküvő, ez az ünnepélyes családi szertartás rákényszeríti az idősebbeket, hogy vállalják a korukhoz és státuszukhoz illő szerepeket, úgy öltözzenek és viselkedjenek, ahogy illik. Ám a kísérlet kudarcot vall: az üres formák helyreállítása nem szülhet új, értelmes rendet. Artur zavaros, kapkodó lázadása jó lehetőséget teremt Edek számára, hogy brutálisan átvegye a hatalmat…
A bizarrul mulatságos családi krónika révén Mrożek számos, valamennyiünket foglalkoztató kérdésről ejt szót: nemzedéki konfliktusokról, a fiatalok útkereső lázadásáról, a szerelemről és a megalkuvásról szól, a rendről és a káoszról, és nem utolsó sorban a családot, az egész társadalmat fenyegető sötét erőkről is.
Az ironikus-költői komédia nézői nevetve gondolkodhatnak el a furcsa helyzeteken, amelyek lényege nagyon is ismerős.
Szöveg forrása: Pesti Vígszínház
