10.00
Helyszín: Lendvai Színház- és Hangversenyterem
Szervező: »Lindva« – Društvo zbirateljev Pomurja – Muravidéki régiséggyűjtök egyesülete
Kerékpározás a Muravidéken 1880–1945
Cojhter Marjan, Cigan Jože és Mursics József gyűjteményéből
A kiállítás 2022. június 25-től szeptember 5-ig tekinthető meg.
A KIÁLLÍTÁSRÓL RÖVIDEN
A kerékpárnak (vagy biciklinek) hosszú múltja van Muravidéken. A legrégebbi nyomok az 1880-as évekre nyúlnak vissza, amikor megjelentek az első kerékpárok, főként a tehetős egyének körében, akik nem tudtak ellenállni a másfél méter magas első keréken való pedálozás adrenalinlöketének. Hatalmas volt a csodálkozás és a meglepetést okozó kifejezések a városlakók arcán, amikor először láttak kerékpárt és kerékpárost! Ezt követte a kutyák ugatása, a lovak nyerítése, a gyerekek visítása, az idős hölgyek és urak morgása vagy éppen elragadtatása, valamint a csőcselék lármája. Keresztek vetése, káromkodás az égre nézve és még a sok egyéb segítettek abban, hogy a kerékpár azonnal státuszszimbólummá váljon a férfiak, és idővel a nők és a gyerekek számára is. Akkoriban, a 19. század végén csak kevesen engedhették meg maguknak a kerékpárt. Ez luxusnak számított, de nem sokáig. Mind az állam, mind az ipar, mind a szélesebb közösség hamarosan felismerte a kerékpárban rejlő nagy lehetőségeket a legkülönbözőbb felhasználási módok terén. A kerékpározás fejlődése és újításai, valamint a kerékpárok egyre szélesebb körű hozzáférhetősége, beleértve a megfizethetőséget (banki hitelek), a 20. század elején sok otthonba juttatta el a kerékpárt.
A kerékpározás terén a Muravidék semmivel sem maradt el az Osztrák-Magyar Monarchia más, iparilag fejlettebb területei mögött. Már a 19. században gazdag nyereményekkel járó kerékpárversenyeket szerveztek, kerékpáros egyesületek alakultak (Muraszombatban, Alsó-Lendván), kerékpáros kirándulásokat és piknikeket szerveztek, a kézművesek és kereskedők pedig sajátos módon háromkerekű kerékpárokkal szállították olcsóbban és gyorsabban az árut a beszállítókhoz és a vásárlókhoz. A vasúti összeköttetések különösen felgyorsították a kisebb árucsomagok áramlását a nagyobb városokba, ahol a kereskedők és kézművesek az állomásokon vették át azokat.
A kerékpár praktikusságának és gyorsabb mobilitásának előnyeit a hadsereg is felismerte, amely az első világháború alatt a katonák igényeihez igazított kerékpárok egyik fő vásárlója volt. A háború után bekerült a csendőrség, a posta és az adóhivatalok rendszeres felszerelésébe, a tűzoltók, a kéményseprők stb. is használták, és ami a legfontosabb, a kerékpár egyre inkább elválaszthatatlanul összekapcsolódott a hétköznapi emberek igényeivel. A második világháború végére Muravidék lakosságának széles tömegeinek mindennapi életének részévé vált az egykori luxuscikk. Ez megfelelt a rövid távolságokon való nagyobb mobilitás iránti igénynek. Természetesen akkor is fontosak voltak a márkák és azok különbségei, valamint a kiegészítők. Az állam is hozzátette a magáét a szabályozásokkal, engedélyekkel, regisztrációval és rendszámokkal, amelyek még inkább láthatóvá tették a kerékpárt és a kerékpárosokat. Így lett a kerékpár az első olyan közlekedési eszköz, amely lehetővé tette a tömeges mobilitást.
A kerékpározáshoz kapcsolódó kulturális örökség egy kicsi, de gazdag darabját mutatja be ez a kiállítás, ahol három rajongó állította ki gazdag gyűjteményének gyöngyszemeit. Marjan Cojhter, Jože Cigan és Dr. Mursics József kiállításukkal egy olyan korba engednek bepillantást, amely már nem létezik. Dédapáink és dédanyáink kora, akiknek életét a kerékpár alakította, ahogyan a mi generációinkat is az autó és más modern közlekedési eszközök. Ezek közé tartoznak még mindig a kerékpárok, de ma már egyre inkább a szabadidő eltöltésére, szórakozásra és sportolásra használják őket.
Franc Koren,
predsednik Društva zbirateljev Pomurja – Lindva – Muravidéki régiséggyűjtök egyesületének elnöke