Prisrčno Vas vabimo na slavnostno prireditev ob počastitvi
DNEVU MADŽARSKE KULTURE, na kateri bomo podelili priznanja
s področja narodnostne kulture za leto 2019.

Prireditev bo v soboto, 19. januarja 2019, ob 18. uri
v Gledališki in koncertni dvorani v Lendavi.

V slavnostnem programu sodeluje skupina KALAKA,
ki letos praznuje 50 let obstoja.

Organizator: Zavod za kulturo madžarske narodnosti Lendava



Tisztelettel és szeretettel meghívjuk Önt és kedves ismerőseit

A MAGYAR KULTÚRA NAPJA

alkalmából rendezett ünnepi műsorra, amelynek keretében kiosztjuk
a 2019. évi Zala György kulturális díjakat.

A rendezvény 2019. január 19-én, szombaton 18 órakor lesz Lendván,
a Színház- és hangversenyteremben.

Fellép a fennállásának 50. évfordulóját ünneplő KALÁKA együttes „Hét határon át” c. műsorával.

Szervező: Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet Lendva

Mit tehet egy Hollywoodból kikopott színészházaspár, ha utazótársulatukkal már csak világvégi kisvárosokban léphetnek fel? Mit tehet, ha abból a társulatból már a saját lányuk is kilépett, és súgónak is csak egyikük teljesen süket édesanyját tudják alkalmazni? Mit tehet, ha botrányos módon tudódik ki a férfi hűtlensége? Mit tehet, ha életük nagy lehetősége akkor sétál be, amikor éppen minden összeomlik? Mit tehetnek, ha véletlenül kis híján megölik a lányuk kérőjét? Mit tehet a kérő, ha mindenki azt hiszi nem ő a kérő?

RÉSZLETES LEÍRÁS:

Adva van egy a legfényesebb sikerein enyhén szólva is túllévő színészházaspár. Csöppnyi utazótársulatukkal járják az országot, hogy valahogy megéljenek. A férfi és a női főszerepeket természetesen állandóan magukra osztják, még akkor is, ha korban már rég nem felelnek meg a kívánalmaknak.

A társulatból már régebben eltávozott lányuk azért tér vissza, hogy bemutassa új vőlegényét. Sajnos azonban a vőlegény egy próba közepébe csöppenve kicsit közelebbről is megismerkedik a családdal mint szeretett volna, így rémülten elmenekül.



A lányka régi szerelme, a társulat mindenese épp a legjobbkor, vagy a legrosszabbkor kerül elő, de nincs idejük sem békülni, sem véglegesen szakítani, mert beköszönt a tragédia! Kiderül, hogy apuka, az öregedő társulatvezető, teherbe ejtette a naivát.

A botrány elkerülhetetlen.

Anyuka örökre távozni készül a színház jól menő könyvelőjével amikor érkezik a hír, hogy egy híres filmrendező Hollywood-i filmszerződéssel a zsebében érkezik megtekinteni a délutáni előadást! Sajnos a bűnös apa közben ivásnak adja a fejét és eltűnik a kisvárosi délutánban. A közben visszatérő „vőlegényt” anyuka a filmrendezőnek hiszi így újabb kimagyarázhatatlanul mókás jelenetek születnek. Apuka részegen és a legrosszabbkor kerül elő, ám mindenki mindent elkövet, hogy megmentsék a délutáni előadást. A súgóként üzemelő teljesen süket nagymama természetesen még azt is elrontja ami már majdnem megjavul, így az előadás természetesen totális összeomláshoz vezet.

Persze „minden jó ha jó a vége” alapon társára talál valamennyi szerelmes. Anya megbocsájt apának, a lány újra rátalál régi szerelmére, a vőlegény szintén régi szerelmét ismeri fel az áldott állapotú naivában, és még az is kiderül, hogy a híres filmrendező lekéste a repülőjét, így csak az esti előadásra érkezik meg.

Szóval kezdődhet minden elölről.

Povezava • Kapcsolat: veres1szinhaz.hu

Aleksander Sergejevič Puškin (1799, Moskva – 1837, Sankt Peterburg) je bil utemeljitelj moderne ruske literature v obdobju romantike, cenili so ga kot največjega ruskega pesnika, izjemno pomemben pa je bil tudi kot pisatelj in dramatik. Pisal je vse literarne zvrsti tistega časa – liriko, pripovedno poezijo, romane, novele, drame, kritične eseje, osebna pisma in tudi zgodovinsko fikcijo. V svoje pisanje je vpletel ljudski govor.

Odraščal je v nekoliko obubožani plemiški družini z varuško in vzgojiteljem, saj se mu starši niso kaj dosti posvečali. Ko je bil star enajst let, so ga poslali v licej v bližini Sankt Peterburga, kjer so se šolali plemiški otroci. Tam je začel pisati svoje prve pesmi in pri petnajstih objavil pesem Prijatelju pesniku. Po končanem šolanju se je veliko selil in se začel postopoma zavzemati za socialne reforme. Prišel je navzkriž z vlado, ki ga je leta 1820 izgnala iz ruske prestolnice, leta 1824 pa je bil izgnan na posestvo svojih staršev, kjer so ga nadzirale tamkajšnje oblasti. V šestletnem izgnanstvu je napisal svoje najbolj znane igre, med drugim dramo Boris Godunov leta 1825. Umrl je leta 1837 v dvoboju z baronom Georgesom d'Anthèsom. Puškin je branil čast šestnajst let mlajše žene, o kateri se je šušljalo, da ima razmerje z baronom.

Roman v verzih Jevgenij Onjegin je bil objavljen po delih med letoma 1825 in 1832, v celoti pa je izšel leta 1833. Znameniti roman v verzih je nastajal kar sedem let, štiri mesece in sedemnajst dni. Jevgenij Onjegin je klasično delo ruske književnosti.

VSEBINA

Pesnitev ima za osnovo epsko podlago, ki se ji pridružujejo lirske sestavine, pa tudi ironija in satira. Jevgenij Onjegin je peterburški plemič, ki ima vse, vendar je zdolgočasen in naveličan življenja. Na podeželskem posestvu spozna sestri Olgo in Tatjano. Njegov prijatelj Lenski je zaljubljen v Olgo, sam pa začne dvoriti Tatjani. Tatjana se vanj zaljubi in mu v pismih izpove svoja čustva. A nestanovitni Onjegin začne izkazovati svojo pozornost njeni sestri Olgi. S tem prizadene in užali prijatelja Lenskega. Pomerita se v dvoboju, v katerem je Lenski ubit. Kasneje se Onjegin zave svoje ljubezni do Tatjane, a je že prepozno. Tatjana se je medtem že poročila in nikakor ne bo prelomila poročne zaobljube. Možu bo zvesta, čeprav Onjegina nikoli ne pozabi.



O AVTORJU

Avtor odrske priredbe Puškinovega romana je Nebojša Pop-Tasić (1962, Zemun), ki je v slovenskem prostoru znan kot vsestranski gledališki avtor, režiser, dramaturg, avtor glasbe, zelo uspešen pa je tudi kot filmski scenarist.

Napisal in dramatiziral je več dramskih besedil: Koža, Requiem ali otrok, ki je ustvaril svet, Body Marilyn Monroe, Kako sem postal Slovenec, Agatha, Gospa Bovary, Kaj pa če …, ki so bila uprizorjena v različnih slovenskih gledališčih.

Je soavtor nagrajenega scenarija Družinski film, ki ga je napisal skupaj z režiserjem Olmom Omerzujem. Režiserka krstne uprizoritve je Yulia Roschina (1982, Moskva), ki je za režijo Pop-Tasićeve dramatizacije Gospe Bovary prejela Borštnikovo nagrado za režijo leta 2015.



Foto: Jaka Babnik / SLG Celje | Povezava • Kapcsolat: www.slg-ce.si